hej, mekkora örömre érkezett haza szegény, meggyötört, szepegő Julika.
még a butuska kis malacok is olyan táncra perdültek, amilyenre egy táncmester sem taníthatta volna őket különbül.
eközben Makk Marci és két társa még több fiút hívott a róka elleni hadjárathoz.
a rókalyukba szépen elhelyezték a zsákot, a zsák szájára pedig erős madzagot fűztek. ezt messziről is meg lehetett rántani úgy, hogy a zsák menten összezáruljon. aztán a nagy követ a fiúk szépen visszahelyezték a zsák elé, a rókalyukra. mintha mi sem háborgatta volna meg.
- vigyázat! már jön is haza a róka.
a fiúk gyorsan elbújtak a dombhajlás mögé. persze ki-kileskelődtek a markukban szorongatták a zsákzáró madzagok végét.
mi lesz most?
- huj-huj-hajrá! huj-huj-hajrá!
zengett az erdő a csatakiáltástól. a hazasompolygó róka megzavarodott a váratlan lármától és minden óvatosságról megfeledkezve, egyenest beugrott a lakása kapuján.
itt csak biztonságba lesz a külső veszedelemtől?
az ám! de a zsák fenekének ment fejjel a róka. és már késő volt visszaugrania, mert a madzag a fiúk hirtelen rántására összehúzta mögötte a zsákot. csak a farka maradt ki.
fogoly lett őkelme.