- kedves kecske! l�gy oly sz�ves, ker�tsd el� a h�rom kismalacunkat! - k�rlelt�k egym�s szav�ba v�gva.
a kecske az �mulatt�l majd kiejtette sz�j�b�l az �ppen leharapott f�csom�t.
- ma-a-a-l-a-a-c-o-o-�t! h�t l�ttam �n a ti malacaitoknak csak a sz�n�t is? mek-mek-mek-mek-mek!
mire Makk Marci a kecske el� �llott �s szigor�an �gy sz�lt:
- mindent tudunk. el�rult�k nek�nk, hogy te raboltad el Juli kismalacait!
na, az �rtatlan kecske a faggat�sra, gyan�s�t�sra �gy d�hbegurult, hogy egy sz� nem sok, annyit sem ejtett, hanem al�szegte a fej�t �s k�t szarv�val Makk Marcinak d�f�tt.
m�g szerencse, hogy Marci sem volt rest �s tovaugrott, Julit pedig �gy mag�val ragadta, hogy m�g!
a megm�rges�tett kecske m�r csak a sarkukba sz�kdelhetett. mekegte is ut�nuk:- n�zze meg a kecske, h�t nincs nekem k�t kis apr� gid�m, hogy gondoskodjam r�luk? m�g majd malacokat gy�jt�k a nyakamra! mek-mek-mek-mek-mek!
alig hagyta ott Juli meg Marci a kecsk�t, alig futottak n�h�ny l�p�st, el�rtek az erd�sz�lre. ott b�natosan, komoran tanakodtak: kihez is forduljanak a malacok miatt?
ekkor v�ratlanul ki nem settenkedik �jra el�j�k, mint az alattomos r�ka.
- figyeljetek csak, gyerekek! elv�tettem el�bb a szavakat. az zavart meg, hogy a kecsk�nek is, meg a teh�nnek is szarva van. de mostm�r hat�rozottan �ll�tom nektek, hogy a tehenek hurcolt�k el a kis malacaitokat.
Juli meg Marci azon nyomban felkerekedtek, hogy a legel�sz� tehenekhez forduljanak. azok egy nagy cserfa k�r�l tany�ztak.
- hajh�! kedves teh�nk�k, h�rom kismalacot keres�nk rajtatok. adj�tok vissza �ket, mert kikapunk otthon miattatok - k�rlelt�k izgatottan a j�mbor j�sz�gokat.